Egyirányú utca?

Lelkemnek mélyén ragyog egy bolygó.
Aranyló csillag, sebesen forgó.
Ömlik a fénye, akár egy folyam.
Amelyben szellemem messzire rohan.

Köröttem szalad a változó világ.
Sárguló növények, száradó virág.
Minden oly fordított, s szembejön velem.
Összefolyt minden, vagy káprázik szemem?

Néznek a világba, nem látnak engem.
Talán egy új irányt kéne már vennem.
Sodródni másfelé, lefelé az árral.
Együtt hömpölyögni a széles nagyvilággal.

Körforgás

Vagyok egy cseppnyi a végtelen vízben.
Vagyok egy vércsepp egy összetört szívben.
Vagyok egy cseppkő, mely régóta szárad.
Egy háborgó folyó, mely tengerként árad.

Vagyok a bosszúvágy, forrong a vérem.
Lázadás vagyok az utcán, s a téren.
Nem vagyok más, csak egy bolyongó lélek.
Keresztem hordozom, s gyötör az élet.

Kínoz a fájdalom, forgat egy örvény.
Visszahúz mindig egy örökös törvény.
Nem enged kitörni, fogolyként élek.
Meg vagyok kötözve, bűnöm az élet.

Szüntelen forgok az örökös körben.
Vagyok egy vízcsepp a fekete földben.
Éltet a levegő, lángol a vérem.
A végén odaát kiadják bérem.

Változó világ

Náci vagy ha nem veszed be, amit összehordanak.
Nem lehet más véleményed, mindent beléd fojtanak.

Tudod jól, hogy hol a kamu, hogy az egész hazugság.
Tudod jól, hogy el van nyomva általuk az Igazság.

Tudod azt, hogy hol székelnek az igazi gyilkosok.
Tudod jól, hogy merre vannak az elrabolt birtokok.

Az Igazság szabaddá tesz, elbuknak a gonoszok.
El fognak majd menni innen, mint egykor az oroszok.

Az idő majd begyógyítja a felszakadt sebeket.
Összeomlik a világrend, s győzni fog a szeretet!

Tapasztalatok

Minél jobban hirdeti egy ember a megbocsájtást, és minél jobban hirdeti a liberális eszméket, annál agresszívabb a hétköznapi életben. Minél jobban hirdetünk egy keményebb vonalat, amely mellett kiállunk, annál megbocsájtóbbak és udvariasabbak tudunk lenni a gyakorlatban, de miért van ez így? Magam sem tudom, de mintha fordított lenne a világ. Miért hord mindenki álarcot? Miért a gyilkosok mondják azokra, hogy szélsőséges, akik senkit sem bántottak? Miért minket kell szélsőségeseknek mondani, azért mert ki merjük mondani az igazat? Vannak "emberek" akik lágyabban beszélnek, de milliárdokat csalnak, lopnak. Nyisd ki a szemed a való világban! Ki a gyilkos? Talán nem a köznép, sehol sem az a köznép akit elbutítanak, de lásd meg az igazságot! A zsidó rabszolgakereskedők vitték a négereket amerikába rabszolgának, tudjátok, azok az "emberek" akik a rasszizmusról beszélnek folyton és arrogánsan követelőznek kárpótlásért. Az amerikaiak, ezekkel karöltve űzték el és irtották ki a saját földjükről az indiánokat, tudjátok ezek papolnak mindig az emberi jogokról, ezek azok is, akik gyilkolják a saját földjükön a palesztinokat. Miről is beszélünk, hol is vannak az igazi rasszisták? Mi van a háttérben? Olaj, fegyverpiac, izraeli érdekek. Nézzetek magatokba! Ezek igazgatják a világot. Akkor hol van rasszizmus? Ránksütik a saját bélyegüket mindazért, amit ők követtek el valójában. Most én vagyok a gyilkos vagy ők? Tudtommal én még nem öltem meg senkit. Hol lövik le a 6 éves palesztin kisfiút, izraelben vagy magyarországon? Jelenleg viszont itt még a cigánybűnözőt sem lehet bántani, ha megvédjük magunkat bárki ellen minket visz el a sündőrség. A 80 éves nénit nyugodtan leszúrhatja egy ilyen mert a kisebbséghez tartozik, az ilyen selejteket a bíróság úgyis felmenti, csak azt ítélik el aki védekezett ellenük. Szerinted nincs kettősmérce? Vegyük Tibetet! A lehető legbékésebb nép. Gyilkolják őket a kínaiak. Na ilyenkor hol van amerika és az emberi jogok? Ja, hogy ott nincs olaj amiért be kéne avatkozni? Gondolkozz és ébredj fel! Maradjunk Magyarországon! Ki üt el a megszokottságtól? Ki nem nyal a jelenlegi hatalomnak? Nem kell megfogadnod, de a tiéd is a felelősség, amit számonkérnek majd odaát. Ezen a világon hívhatjuk erkölcsnek is. Csak nézd meg a mostani pártokat! Mind ugyanide vitték az országot. Mind akarta a nato-t, mind akarta az eu-t, minden parlamenti párt. Akkor ha változást akarsz mit is kéne tenned? Nézz át a parlamenten túlra!

Program

Apró kis sejt vagy, egy parányi lény.
Picike atom, egy halvány kis fény.
Egy aprócska gyertya, egy gyengécske Nap.
Egy végtelen füzetben, egy tépett kis lap.

A világgal egységben, picike pók.
Egyetlen könnycsepp, egyetlen csók.
Borzas kis madár, kit elfújt a szél.
Egy riadt kis egér, ki mindentől fél.

Te vagy a kezdet és Te vagy a vég.
Fájdalom vagy, mely a szívedben ég.
Csillag vagy, mely az égen ragyog.
Nyári Nap vagy és a téli fagyok.

Te vagy a tűz és Te vagy a víz.
Mindegyik ételben Te vagy az íz.
Te vagy a Föld és Te vagy az ég.
Te vagy a szeretet, Te vagy a jég.

Ezüstös Hold vagy, egy távoli fény.
Sötétben ragyogó, sugárzó lény.
Picike pont, mely egy darab világ.
A föld alól kibújó pici virág.

Picike magként a föld alatt élsz.
Megbújsz, és riadtan nyugalmat kérsz.
Talán majd egyszer, egy fényes napon.
Meglátod sorsod egy tépett lapon.

Mi van ott megírva? Talán tudod.
Talán csak sejted, vagy talán unod.
Tán tudod nem vagy más, csakis egy gép.
Egy sakktáblán figura, amely most lép.

Talán csak báb vagy, kit mozgat egy szál.
Egy tudatlan robot, ki programra vár.
Programod megkapod, minden adott.
Telnek az unalmas hétköznapok.

Teszed a dolgodat, megy már a gép.
A táblán a figura előre lép.
Teszed a dolgodat, mozgat a szál.
Odafenn talán már valaki vár.

BKV

Buszokkal robogunk.
Keréken szállunk.
Villamos síneken.
Bolyongva járunk.
Körbe egy vonalon.
Visz a sok kerék.
Bejárva városunk.
Közútját, s terét.
Viszünk hát magunkkal.
Barátod leszünk.
Kifelé figyel most.
Vigyázó szemünk.
Biztonság vesz körül.
Kívül és belül.
Vélünk a probléma.
Biztosan kerül.
Konfliktus nem érhet.
Vidáman szállunk.
Budán és Pesten.
Közúton járunk.
Városban vezetve.
Berreg a csengő.
Keréken száguldó.
Viharzó felhő.

Hibernáció

Jégvirágok nőttek szívemnek a helyén.
Aki melengette, elcsúszott a jegén.
Jégpáncél borítja, nem enged fel soha.
Ha még felolvadna, az lenne a csoda.

Jeges lett a szívem, megfagyott az arcom.
Régi értékeim, jégpáncélban tartom.
Réges-régi énem, magas hó borítja.
Minden érzésemet, jégpáncél szorítja.

Hóemberré fagytam, megdermedt a lelkem.
Hibernálódva van minden egyes sejtem.
Lenn a fagyos földben, jégkuckóban alszom.
Fagyos már a kezem, piros lett az arcom.

Fogam összekoccan, egész testem remeg.
Vacogok a hóban, de utálom a telet!
Minden olyan fagyos, az egész világ hideg.
Rázkódik már bennem, minden egyes ideg.

Talán őrült vagyok, egy rég megdermedt világ.
Kinek lelke mélyén, nem nő többé virág.
Végleg kővé fagytam, tavasz többé nincsen.
A hó alatt alszik, minden régi kincsem.