2009. július 2., csütörtök

Balsors

Magasban szállok egy berregő gépen.
A felhőkkel úszó, ragyogó égen.
Szárnyal a sorsom, akár egy madár.
Mégis a fájdalom lelkembe talál.

Fekete felhő úszik az égen.
Bele is száguld a repülőgépem.
Dobálja vihar, és villám csap belé.
Zuhan a gépem az anyaföld felé.

Odalenn fekete alakok várnak.
Lelkemet gyötrik a rút, sötét árnyak.
Borzalmak kapuján belépnek vélem.
Fájdalmas sorsomat kínok közt élem.

Nincsenek megjegyzések: