Ahogy az idő előre haladt.
Minden más eltűnt, csak gyűlölet maradt.
Minden más eltűnt, nincs is már helyük.
Egy hatalmas madár messze szállt velük.
Magasba röppent a süvítő szélben.
Messzire szárnyalva eltűnt az égben.
Szívében üresség, lelkében harag.
Sajog a szíve, de mégiscsak szabad.
Nincsenek korlátok, nincsenek rácsok.
Szabadon szárnyal egy pokoli átok.
A felhők fölött most szél szárnyán suhan.
Akire haragszik bombaként zuhan.
Támadja azt, aki bántotta régen.
Tűzcsóva süvít a végtelen égen.
Tűzcsóva amely most perzsel és éget.
Akit ha bántottál megtalál téged.
Tudja, hogy porrá lesz Ő is a tűzben.
Együtt ég veled a kénköves bűzben.
Nem számít semmi sem, ez minden vágya.
Elemészt örökre vérvörös lángja.
2008. február 28., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése