Telihold világít, csodás az éj.
Hegyek és völgyek közt süvít a szél.
Denevér cikázik, bagoly rikolt.
Dohos sír mélyében fekszik egy holt.
Mohos fák recsegnek, süvölt a szél.
Vibrál a holdsugár, remeg a fény.
Felhőt húz magára, bújik a Hold.
Vaksötét éjjelen ébred a holt.
Koporsó csikordul, a föld kopog.
Valami odalent recseg-ropog.
Pokloknak mélyéből jő a halál.
Menekülj mielőtt reád talál!
Dohos sír mélyéből felcsap a tűz.
Eláraszt mindent a kénköves bűz.
Rothadó hús szagát hozza a szél.
A feltámadt gonosz most útjára kél.
Leszállt a faluba, prédára vár.
Rettegnek mindenütt amerre jár.
Emberre vadászik, vágya a vér.
Menekül mindenki aki csak él.
2009. június 4., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése