Ellentétek vagyunk, éles ellentétek.
Maga vagy a halál, én pedig az élet.
Én vagyok a hajnal, te pedig az alkony.
Nagy teher vagy nékem, kiért hátam tartom.
Ellentétek vagyunk, éles ellentétek.
Én vagyok a jóság, te pedig a vétek.
Az én lelkem tiszta, a tiéd meg szennyes.
Én hófehér vagyok, te meg sárgás, gennyes.
Ellentétek vagyunk, éles ellentétek.
Véres játszmáinkban túl nagyok a tétek.
Oda-vissza vívjuk egymással a harcunk.
Vérben s verítékben fürdik már az arcunk.
Ellentétek vagyunk, éles ellentétek.
Mindig ismétlődnek ugyanazon képek.
Nem változik semmi, csak az élet gyötör.
Csatáinknak végén vár egy sötét gödör.
2008. június 6., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése