A Tudás Népe

Turulmadár védőszárnya,
reáborul szép hazámra.

Beteríti, óvja-védi,
őrzi, ezért baj nem éri.

Itt a fészke, itt a vára,
Fényes Istenünknek hála.

Vigyáz reánk, óvja népünk,
ellenünktől sosem félünk.

Támadnak a sötét árnyak,
védenek a Turulszárnyak.

Lecsapnak az ellenségre,
nincs szükség itt egyezségre.

Megvédik az anyaföldet,
pirosat, fehéret, zöldet.

Nem engedik át azt másnak,
ellenünknek gödröt ásnak.

Itthon vagyunk, ezt mutatják,
igaz múltunkat kutatják.

Megmutatják a világnak,
hogy odafentről ránk vigyáznak.

A Magyar a Tudás Népe,
ne helyezkedj szembe véle!

Isten odafenn az égben,
a világot tartja kézben.

Próbára tesz, s figyel minket,
mégis őriz, mint egy kincset.

Várja azt, hogy felébredjünk,
hogy a múltra emlékezzünk.

A belső tudás előbújjon,
ellenséget porrá zúzzon.

Minden Magyar összefogjon,
a csillagunk felragyogjon.

Ne felejtsd el, köt a véred!
Minden Magyar, a testvéred.