Távol van szerelmem, de lelkünk összeér,
a szférákon keresztül szellemem útrakél.
Repülök szívemhez akár egy kismadár,
szállok én suhanva s lelkemnek nincs határ.
Előttem két szemed s érzem az illatod,
itt van a lelkemben aranyló csillagod.
Lángoló szerelmünk vakító vad parázs,
szél viszi messzire szikrázó tűzvarázs.
Süvítve elviszi hozzád az álmaim,
lelkemnek melegét viszi a szárnyain.
2008. január 2., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése