2007. október 24., szerda

Az Igazság!

Egy eltorzult világban, hol elvették hazádat,


hol ellen kell állnod a gonoszok hadának.


Mert, hogy ha Magyar vagy gonosznak mondanak,


kik másság nevében gyermeket rontanak.


Azt mondják tagadd meg sok Magyar ősödet,


többé már e világ nem szülhet hősöket.


Természetellenes korcsosult másságok,


a Magyar emberek sírjait ássátok.


Szivárvány parádé, kábszer és rombolás,


az utcán megrontó észtvesztett tombolás.


Nem mered kivinni utcára gyermeked,


tudod, hogy hadjárat folyik most ellened.


Most én vagyok a gonosz ebben a világban?


Azért mert hazámat csodáltam, imádtam?


Én most is csodálom s örökké imádom,


hiába gyűlöltök ezen a világon.


Lehet, hogy hiszitek ki vagytok választva?


Pedig a gonosszal el vagytok árasztva.


Én eltűröm azt is, hogy gonosznak mondjatok,


hogy tűzbe vessetek vagy vízbe dobjatok.


Hazámat megvédem, tőletek nem félek,


míg élek harcolok s győzelmet remélek.


Tudom most azt mondod én vagyok ellened,


miközben rámcélzod megtöltött fegyvered.


Én meg csak azt mondom védem a hazámat,


gyermekem, kedvesem, apámat, anyámat.


Gonosz vagyok azért mert védem a gyermekem?


Azért mert a drogot a kezéből elveszem?


Mert amit te adnál, én azt nem engedem,


inkább a lázadást ellened szervezem.


Álarcod letépem hiába hordozod,


köpenyed akárhogy toldozod-foldozod.


Az IGAZSÁG kilátszik megszakadt résein,


élezem megcsorbult kardjaim s késeim.


Tudom, hogy legyőzlek téged egy hajnalon,


közeleg az idö s eljön az alkalom.


Rettegj mert legyőzöm választott fajodat,


Hazámban Úr leszek s ellátom bajodat.


Szép Magyar hazámra Isteni Fény ragyog,


mert szülőföldemen itthon most én vagyok!

Nincsenek megjegyzések: