Holokamu

Gondoltál már arra, hogy fordított az élet?
Hogy egész életedben, csak hazudtak néked?

Amit tanítottak, a fele sem igaz?
Olvad a hazugság, akárcsak a viasz.

Gondoltál-e arra, hogy fordított minden?
Hogy kit jónak hittél, az valóban nincsen?

Kit gonosznak mondtak, talán nem is úgy van?
Tudnál-e még hinni, egy igazabb útban?

Gondoltál már arra, hogy mások megvezettek?
Hogy rajtad mulatnak, és rajtad nevetnek?

Észrevetted már, hogy miért is figyelnek?
Észrevetted őket? Álarcot viselnek.

Hiszel-e még nekik? Hiszel-e szavukban?
Lesüllyedsz szintjükre, pokoli sarukban?

Elnyelnek örökre, vagy megpróbálsz kikelni?
Kinyitni szemedet, másra is figyelni?

Miért is van az, hogy bűnösnek mondanak?
Miért is van, hogy a lelkedbe rontanak?

Tán nem is úgy történt, talán az nem is volt.
Talán csak rajtuk van, száradó vörös folt.

Talán csak mesélnek, esetleg hazudnak?
Gesztenyét kaparnak, ellened, maguknak.