2007. október 5., péntek

Van nékem

Van nékemegy apám, van nékem egy anyám,
van nékem egy becsületem, van nékem egy hazám.
van nékem egy nyelvem, van nékem egy népem,
van nékem egy szívem, melyből ki nem tépem.

Van nékem kultúrám, és egy saját arcom,
nem hagyom elvenni, folytatom a harcom.
Van nékem országom, egy gyönyörű földem,
a zászlaja lobog piros-fehér-zölden.

Van nekem egy hitem, van nekem egy Napom,
tudom mit elvettek egyszer visszakapom.
Van nékem Istenem, van nékem életem,
míg Isten létezik tudom, hogy kérhetem.

Tudom, hogy kérhetem, tudom, hogy megkapom,
tudom, hogy visszatér minden egy szép napon.
Tudom, hogy népem majd egyszer csak összefog,
tudom, hogy egyszer még hitünk majd győzni fog.

Lesz nekünk nagy hazánk, gyönyörű életünk,
boldogan és büszkén előre léphetünk.
Bármit is kérhetünk, megsegít Istenünk,
boldogan élhetünk, mert meg lesz mindenünk.

Van nékem erőm és van nékem szellemem,
nem győzhet hazámban senki sem ellenem.
Van bennem harcosság, van bennem szenvedély,
lángol a tűz bennem, nem kérek engedélyt.

Van bennem tehetség, van bennem szorgalom,
nem adom fel soha, harcomat folytatom.
Vélem van Istenem, s ameddig itt vagyok,
ragyog a Napkorong, s éjjel a csillagok.

Ragyognak végig az égboltnak tengerén,
hirdetik boldogan minvégig: van remény.
Hirdetik: Testvérem, ne adjuk fel soha,
ellenségünk veri, Istenünk ostora.

Ellenségeinket, ellepi föld pora,
menekülni fog az összes ostoba.
Ragyogó Napkorong, csillagos éjszaka,
miénk az anyaföld, miénk-e szép haza!

Nincsenek megjegyzések: