Láttam fent egy kismadarat repülni a szélben,
felhők között szálldogált a ragyogó kék égen.
Bánatosan azt dalolta nincs helyem e földön,
lassan nincsen egy nyugodt hely hol fiókáim költöm.
Pusztulnak az erdők-mezők, veszélyben a létem,
s nem sokáig dalolhatok vadvirágos réten.
Méreg van már a folyókban, tavakban, tengerben,
pusztulásomat látom e sok gonosz emberben.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése