Kőszívem csücskébe bevéstem nevedet,
simára törölni onnan már nem lehet.
Ha netán elhagynál, kőszívem meghasad,
a szeretet forrása soha már nem fakad.
Vésővel beírtam végleg a nevedet,
nem adom senkinek kibérelt helyedet.
Remélem kuckódat soha el nem hagyod,
s lehetek örökre az őrzőangyalod.
Szorító jégpáncél a szívemet morzsolta,
tátongó üresség lelkemet borzolta.
Majd beleköltöztél szétfagyott házadba,
megvéd már bármitől ha valaki támadna.
Melegséget hoztál és lakájossá tetted,
a jégpáncél elolvadt mert birtokba vetted.
Itt van az otthonod, nálam van a helyed,
szívemnek kulcsait átadom most neked.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése