Mi vagyunk a JOBBAK

Mi vagyunk a JOBBak,
ti vagytok a BALhé.
Mi vagyunk a bátrak,
ti vagytok a majré.

Nem veszthetünk semmit,
ti remegtek, féltek.
Ti vagytok kik halnak,
mi, kik tovább élnek.

Mi vagyunk a JOBBAK,
ti pedig a rosszabb.
Ti vagytok megmettszve,
ezért nekünk hosszabb.

A mi orrunk pici,
tiétek meg kampó.
A mi zsebünk üres,
a tiétekben bankó.

Mi dolgozunk keményen,
ti pedig csak loptok.
Mi elűzünk innen,
ti pedig lekoptok.

Miénk az igazság,
tiétek a gazság.
Miénk a kultúra,
tiétek a vadság.

Mi a Tudás Népe,
ti pedig a gonosz.
Vélünk a tehetség,
ti csak üres doboz.

A mi kultúránk ősi,
a tiétek lopott.
A miénk csillog-villog,
a tiétek kopott.

A tiétek hamis,
a miénk meg igaz.
Veletek egy kecske,
vélünk meg egy Nyilas.

Ti piócák vagytok,
mi akikből éltek.
Mi folyton gürcölünk,
ti pedig henyéltek.

Mi adjuk a hitet,
ti pedig a mérget.
Mi adjuk a reményt,
ti millió férget.

Mi vagyunk a tiszták,
ti vagytok a retkek.
Ti vagytok a mocskok,
mi pedig a szentek.

Ti vagytok a gonosz,
mi vagyunk a jóság.
Mi vagyunk a gyógyszer,
ti vagytok a kórság.

Mi vagyunk itt otthon,
ti meg idegenben.
Mi vagyunk az őrök,
tivéletek szemben.

Mi járunk a Fényben,
ti az éjszakában.
Mi vagyunk a harkály,
ti férgek egy fában.

Mi vagyunk az élet,
ti pedig a halál.
Ti egy rút betegség,
mi, ki rátok talál.

Mi leszünk az orvos,
ti pedig csak árnyak.
Nektek szarvatok van,
a mi hátunkon szárnyak.

Ti gyilkosok vagytok,
és mi leszünk, ki elkap.
Vélünk lesz az Isten,
titeket meg elhagy.

Tiétek a másság,
miénk a természet.
Rügyfakasztók vagyunk,
ti gyilkos enyészet.

Mi vagyunk a Napon,
ti pedig árnyékban.
Mi fent ülünk a nyakon,
ti lent a lágyékban.

Mi teremtők vagyunk,
ti pedig csak ármány.
Mi áradó folyó,
ti meg sötét kátrány.

Mi leszünk, ki felkel,
Ti, kik elalszanak.
Miénk lesz a világ,
ti meg aki szalad.