2007. október 12., péntek

A birkák csak csendesen bégetnek

Rengeteg birka van hazánkban. Azt bégetik, amit a szájukba adnak, ha mást kapnak a szájukba, azon is elcsámcsognak egy darabig. A birkák, csak állnak türelmesen. Lassanként beköszöntenek a hidegebb napok, de a birkák tartják a hátukat, hogy lenyírják a gyapjukat. Fáznak, remegnek, de nem szólnak semmit, csak állnak és várják, hogy holnaptól majd kolbászból lesz a kerítés, miközben ha egyáltalán lesz egy kis kolbász, az is csak belőlük készülhet, mert a háttérben az elszúró már élezi a késeit. A birkák nem sejtenek semmit, ezerszer hazudtak már nekik, de még mindent elhisznek újra. A birkák csak halkan bégetik, amit a szájukba adtak, szidják a Magyar Gárdát, a gonosz szélsőségeseket, és éltetik a ferde hajlamú birkákat, akik az utcán vonaglanak szivárványos zászlaik alatt. Nézik az elszúrójuk hazugságait a televízióban, és szépen csendesen tovább béget a nyáj. Jönnek a Kubai menekültek, magunkra haragítunk egy újabb országot, a lényeg, hogy az egyesült állatok hátsó fertálya ki legyen nyalva, elvégre kemény egy évet fizetnek nekünk. Ennyi erővel talán ők is befogadhatnák őket. A birkák még mindig csak halkan bégetnek az emberi jogokról, stb. A lényeg, hogy nekünk húznak egyet a nadrágszíjunkon, de a nyáj még mindig békésen legelészik, bégetik boldogan, amiket a médiák sugallnak számukra. Csak beszélnek az emberi jogokról, csak beszélnek és beszélnek, a gyilkosok szavait hangoztatják. Azokét, akik a hat éves palesztin kisgyermeket is lelövik, azokét, akik mentőautókra lövöldöznek az emberi jogok védelme leple alatt. A birkák, csak állnak, néznek ki a fejükből bambán, és bégetik tovább amit mondanak nekik. Húznak a nadrágszíjukon, miközben katonáink irakban állomásoznak és milliárdok folynak el egy olyan háborúra, amihez tulajdonképpen semmi közünk sincsen. A lényeg, hogy magunkra haragítunk egy újabb országot, és az egyesült állatok rá tud tenyerelni az olajmezőkre, jó pénzért el tudja nekünk adni az elöregedett fegyvereit, amiket ráadásul az ő boldogulására használunk fel, az izraeli érdekek is baromira fontosak, de nekünk szorítanak a nadrágszíjon. A birkák még mindig csak merednek maguk elé. Tönkremegy az egészségügy, leépítik a korházainkat, Senkinek nem jut eszébe, hogy mi történne, ha a háborús költségeket inkább átpumpálnák az egészségügybe, talán attól a rengeteg milliárdtól még javulhatna is valami, de a birkák tapsikolnak az elszúrónak, ujjongva bégetnek, szidják azokat, akik a Magyarságot akarják rendbehozni. A lényeg, hogy tisztára nyalják az egyesült állatok hátsó fertályát. Amerika papol nekünk az emberi jogokról, az az amerika, aki a négereket behurcolta rabszolgának, a rabszolgakereskedők meg a választott nép tagjai közül kerültek ki, ugyanaz a nép, aki a palesztinokat gyilkolássza. Beszélnek az emberi jogokról azok, akik kiírtották az indiánokat a saját följükről, vagy rezervátumokba küldték őket, akik vietnámba is bementek, akik Japánban Hirosimát és Nagasakit okozták. A lényeg, hogy a birkák, csak bégetnek és bégetnek...

Nincsenek megjegyzések: