Napkorong

Sugaraim szórom,
égi tűz vagyok.
Ősi erőm révén,
lángom felragyog.

Óceánok habján,
megcsillan a fény.
Szikrázok az égen,
mint éltető remény.

Forróságom perzsel,
én vagyok a tűz.
Felragyogó fényem,
sötétséget űz.

Éltetem a földet,
hol minden jó terem.
Kakas kukorékol,
mert ő is kél velem.

Hajnalhasadáskor,
pirkad már az ég.
Tél után tavasz jön,
elolvad a jég.

Átjárja melegem,
a puszta földeket.
Éltetek virágot,
füvet, tölgyeket.

Én vagyok az élet,
én vagyok a fény.
Sugaramtól éled,
sokmillió lény.

Odafenn az égen,
a Napkorong vagyok.
Mikor reám nézel,
fényem rádragyog.