2007. október 11., csütörtök

Az utolsó dobbanás

Amikor utolsót dobban a szív.
Fényes lesz minden és valaki hív.
Megáll az idő, és leszáll a csend.
Megszáll a nyugalom, beáll a rend.

Kihűlő testedben megáll a vér.
Üveges szemedre leszáll a dér.
Lebegsz a szobádban tested körül.
Hangokat hallasz a fejed fölül.

A fényből suttognak, vártunk nagyon.
Tudtuk, hogy eljössz a mai napon.
Szemedbe nézel, s az reád mered.
Felfogod lassan, hogy mi van veled.

Elindulsz utadra, vár egy kaland.
Megszólal távol egy lélekharang.
Vár rád egy alagút végén a fény.
Hívogat sok kis távoli lény.

Valami lezárult, ez a halál.
Kezdődik ami még reád talál.
Kezdődik újra egy másik regény.
Most újjászületni nagyon kemény.

Nincsenek megjegyzések: