Januárból-Februárba a hideg, havas télben,
napunk lassan halad a VÍZÖNTÖ jegyében.
Újdonság és ötlet, kihívás és lélek,
igazságra vágyva mindig fényben élek.
Februárból-Márciusba a Nap olvaszt havat,
éltető vizében fickándozó HALAK.
Érző szív takarja s óriási lélek,
hatalmas szeretet, mely maga az élet.
Márciusból-Áprilisba az égi KOS halad,
a természet újraéled, rügy és bimbó fakad.
Energia, függetlenség és kitartó munka,
nincs megállás, de már várja bárcsak célba jutna.
Áprilisból át Májusba a természet zöldell,
vad BIKA áll kapcsolatban anyaggal és földdel.
Kényelem és anyagiság minden földi álma,
gazdagságért dolgozik mert ez a szíve vágya.
Májusból át Júniusba egy napsütéses reggel,
egymást védve kéz a kézben jön meg kettős jeggyel.
Az IKREK gyors észjárása végtelenül szabad,
minden iránt érdeklődik, aztán továbbszalad.
Júniusból-Júliusba ragyog a Nap neked,
a víz partján az ember testét simogató meleg.
Egy pici RÁK zárkózottan páncéljába bújva,
gondolkodik a régmúlton, hogy szerethet-e újra.
Júliusból-Augusztusba míg az idő fordul,
morcosan a vad OROSZLÁN maga elé mordul.
Akarata mint az acél, akárcsak a körme,
fogaival szétmarcangol hatalomra törve.
Augusztusból-Szeptemberbe, vénasszonyok nyarán,
eljön a SZŰZ mely egy kissé túl kritikus talán.
Óvatos és rendmániás, segítőkész lélek,
segítek az elesetten ameddig csak élek.
Szeptemberböl-Októberbe igazságos MÉRLEG,
társasági vidám ember, szereti a szépet.
Igazságot, döntéseket mérlegelve élek,
igazságos bíró vagyok aki sosem téved.
Októberből-Novemberbe ködös már a hajnal,
SKORPIÓ a csillagjegyem rengeteg sok bajjal.
Bosszúszomjam óriási s ha bántasz belédmarok,
de szeretetedért cserébe tűzt, szenvedélyt adok.
Novemberből-Decemberre hidegek a napok,
havas, fehér háztetőkön lelógó jégcsapok.
NYILAS vagy és szereted a teljes szabadságot,
minden energiád hajta az örök igazságot.
Decemberböl-Januárba havat hoz egy felhő,
elmúlott már a karácsony s az új esztendő eljő.
Ambíciók, komolyság és felelősségtudat,
egy pici BAK nem veszíti szem elöl az utat.
A csillagok űzik egymást, mennek körbe-körbe,
belenézünk mindannyian az égi nagytükörbe.
Megy az idő nagy kereke, a Nap az útját járja,
a sorskönyvünk meg van írva s a VÉGE le van zárva.
2007. december 26., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése