Van egy leány álmaimban, mesebeli tündér,
jó lenne ha ébredésnél soha el nem tünnél.
Álombéli gyönyörűség, egy jószívű angyal,
szeretném Őt átölelni, ha pirkad a hajnal.
Szeretném ha itt feküdne, mellettem az ágyon,
kár, hogy ez a gyönyörű lány csak egy édes álom.
Jó lenne ha felébrednék és mellettem lenne,
örülnék ha búbánatot vélem feledtetne.
Két szép szemed rámragyogna, mint két fénylő csillag,
jó lenne ha érezhetném végre már hogy itt vagy.
Jó lenne ha valósággá válna ez ez álom,
hiszen erre a leányra egyre jobban vágyom.
Hosszú haja búzamező, bőre mint a selyem,
ölelgetném-csókolgatnám, csak már lenne velem.
Kék szemei ragyognak, mint víz az óceánban,
tükreiben sütkérezek fénylő napsugárban.
Kár, hogy e lány nem létezik, mindez csak egy álom,
nem bújhatok soha hozzá pihe-puha ágyon.
Hidegek a hétköznapok, és én nagyon fázom,
tündéremre, angyalomra, csillagomra vágyom.
2007. december 26., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése