2007. december 30., vasárnap

Körforgás

Vár rád egy feladat, vár rád egy küldetés,
vár rád a halál és az újjászületés.

Az élet egy káprázat, elmúló pillanat,
mely mint egy gondolat elfut és elszalad.

Az élet egy körforgás, de karmád megmarad,
tiéd a választás mert lelked így szabad.

Minden ok-okozat amely egy láncolat,
bár nincs rá bizonyság és nincsen cáfolat.

Istenünk szembesít, büntet és kikérdez.
Te vajon mivel állsz Teremtőd színéhez?

Az élet egy körforgás, a testem csak egy börtön,
hisz életem e földön büntetésben töltöm.

Átküldtek tanulni s fejlődni egy napon,
de tudom, hogy vigyáz rám az őrzőangyalom.

Tudom egyszer átszól egy ragyogó világba,
s lelkemet Istenem borítja virágba.

Szétszabja börtönöm elkorhadt rácsait,
elvágja szellemem elrozsdult láncait.

Összetört kalitka lelkemnek börtöne,
s elrepít szellemem kismadár ösztöne.

Szállok a magasba a vakító fény felé,
állok majd boldogan a Teremtő Úr elé.

Nincsenek megjegyzések: