Vár rád egy feladat, vár rád egy küldetés,
vár rád a halál és az újjászületés.
Az élet egy káprázat, elmúló pillanat,
mely mint egy gondolat elfut és elszalad.
Az élet egy körforgás, de karmád megmarad,
tiéd a választás mert lelked így szabad.
Minden ok-okozat amely egy láncolat,
bár nincs rá bizonyság és nincsen cáfolat.
Istenünk szembesít, büntet és kikérdez.
Te vajon mivel állsz Teremtőd színéhez?
Az élet egy körforgás, a testem csak egy börtön,
hisz életem e földön büntetésben töltöm.
Átküldtek tanulni s fejlődni egy napon,
de tudom, hogy vigyáz rám az őrzőangyalom.
Tudom egyszer átszól egy ragyogó világba,
s lelkemet Istenem borítja virágba.
Szétszabja börtönöm elkorhadt rácsait,
elvágja szellemem elrozsdult láncait.
Összetört kalitka lelkemnek börtöne,
s elrepít szellemem kismadár ösztöne.
Szállok a magasba a vakító fény felé,
állok majd boldogan a Teremtő Úr elé.
2007. december 30., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése