2007. december 26., szerda

Álmaim legmélyén

Álmaim legmélyén él egy szépleány,
csak véle álmodom minden éjszakán.

Sajnos még eltűnik minden hajnalon,
pedig az álmomban Ő az angyalom.

Álmaim legmélyén él egy szépleány,
csak véle álmodom minden éjszakán.

Sajnos még eltűnik minden hajnalon,
pedig az álmomban Ő az angyalom.

Mikor a városra leszáll már az est,
Óbudán, a holdsugár ezüstlétrát fest.

Lejön egy szépleány, arca rámragyog,
szemei tündöklő, fénylő csillagok.

Magamhoz húzom hát, fogom két kezét,
magamhoz ölelem, nézem szép szemét.

Ölelem, csókolom, szeretem nagyon,
maradjál hát velem édes angyalom!

Csillagok útja vár, nem maradhatok,
álom szült, s tőle el nem szakadhatok.

Minden nap eljövök, csillagtengeren,
véled lesz éjszaka, fénylő szellemem.

Bejövök éjszaka majd az ablakon,
melletted ébredek majd egy hajnalon.

Elment a szépleány, nyitva ablakom,
várom, hogy visszajöjj édes angyalom.

Várom őt, hívom őt, gyere kedvesem!
Szívemnek mélyére, szíved elteszem.

Kereslek-kutatlak, várok rád nagyon!
Merre vagy, hol lehetsz édes angyalom?

Nincsenek megjegyzések: